A munkaerő-piaci információkkal történő munkához a karrier-tanácsadóknak szükségük van arra, hogy az LMI-ket megtalálják, azok minőségét felmérjék, beépítsék a tanácsadási tevékenységekbe, és részt vegyenek az egész életen át tartó pályaorientáció LMI-eszközeinek fejlesztésében.

Egy szakembernek a következős ismeretekkel kell rendelkeznie és az alábbi feladatokat kell elvégeznie:

  • Az LMI fogalmának ismerete az egész életen át tartó pályaorientációban
  • A különböző munkakörnyezetek ismerete: állami szektor, magánszektor, vállalkozói szféra.
  • LMI keresése és megtalálása
  • LMI források ellenőrzése: melyek a megbízható és jó minőségű források 
  • Egyablakos hozzáférés kialakítása, napi munkát támogató, fő LMI-források portfóliójának összeállítása
  • A megfelelő munkaerő-piaci információk kiválasztása a különböző ügyfélcsoportok számára
  • LMI megértése és értelmezése
  • Egyének jó minőségű források és eszközök felé irányítása
  • Egyének oktatása az LMI önállóbb használatára
  • Tanácsadás ügyfelek számára az LMI alapján (LMI kiválasztása és hatékony módosítása az ügyfelei számára)
  • ICT-készségek: digitális kompetencia és új kommunikációs szokások... annak megértése, hogy a felhasználók hogyan építik be az új technológiákat saját életükbe és hogyan kell az LMI terjesztését ehhez igazítani
  • Új kommunikációs módszerek és új technológiák használata

 

Hogyan sajátíthatók el ezek a készségek? Számos különböző módszer létezik, amely segít a tanulásban és az ismeretek naprakészen tartásában, például:

  • A tanácsadással kapcsolatos LMI-alapismeretek megszerzésére lehetőség van ennek az eszköztárnak és az eszköztárban hivatkozott képzési anyag használatával
  • A munkaerő-piaci témájú műhelyek és szemináriumok követése. Ezeket csoportosítani lehet iparági szövetségek, emberi erőforrás cégek, állami foglalkoztatási szolgáltatok, stb. alapján. Egyéb képzési lehetőségeket is követhet saját szervezetén belül vagy kívül. A karrier-tanácsadóknak szánt szakmai hálózatok további tevékenységeket kínálnak. A tapasztalatok megosztása szervezeten belül és kívül érdekességekkel is szolgálhat.
  • A foglalkoztatási tanácsadásban vagy egyéb területen szerzett korábbi tapasztalatok szintén rendkívül hasznosak lehetnek.
  • Hálózatépítés: a helyi munkáltatókkal és munkáltatói hálózatokkal való kapcsolattartás révén szintén pontosan felmérhető a régió aktuális munkaerő-piaci helyzete, ill. bővíthető a karrier-tanácsadó munkaerő-piaci információs hálózata. Érdeklődjön helyi foglalkoztatási partnerprogramokban való részvétel, iparági szövetségekkel, munkaügyi hivatalokkal és magán munkaközvetítőkkel való együttműködés, továbbképzés, tapasztalatok megosztása más szakemberekkel, vállalatlátogatások stb. iránt.
  • Egy készségfejlesztést támogató másik tényező az önértékelés. Tanulja meg, a munkaerő-piaci információk integrálása terén mi működik hatékonyan tanácsadási gyakorlatában. És mi nem? Miért? Ez az ismeret hatékonyabbá teheti az LMI felhasználását az egész életen át tartó pályaorientációban.
  • Ha az LMI-t érintően szervezeténél nem megfelelő a szaktudás szintje, hívja fel a vezetés figyelmét a munkaerő-piaci információkhoz kapcsolódó készségekbe és kompetenciákba való befektetés fontosságára.
 
TÖBBEK KÖZÖTT LMI-TÁMOGATÁST NYÚJTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KARRIER-TANÁCSADÓK SZÁMÁRA
 
EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ PÁLYAORIENTÁCIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK, AMELYEKBEN KIEMELT A HELYI SZEREPLŐK RÉSZVÉTELE

A munkaerő-piaci információkat fel kell tüntetni a karrier-tanácsadók szakmai profiljában és munkaköri leírásában mint fő feladatkör vagy készség. A Cedefop által kidolgozott szakmai profil az itt hivatkozott dokumentumban található. A munkaerő-piaci információk az európai egész életen át tartó pályaorientációs útmutatónak is fontos részét képezik.

Milyen elvi alapokra épül az egész életen át tartó pályaorientáció, az ICT és az LMI?

Az egész életen át tartó pályaorientációra vonatkozó tanácsadói megközelítések elvi megközelítéseket tükröznek. Hasznos megismerni ezeknek az eredetét, illetve orientálódni ezen a területen. Emellett a legújabb kutatások új távlatokat nyithatnak meg. Az érdeklődök a kiadványokon, konferenciákon, blogokon, és egyéb csatornákon keresztül figyelemmel kísérhetik az egyes szakemberek ezen a területen végzet munkáját.

Alább található néhány, tudományos szakértő által készített érdekes elemzés.

ICT-alapú források tipológiája az egész életen át tartó pályaorientációban

A karrierinformációk és -tanácsadás terén használt európai ICT-alapú erőforrások osztályozását Offer végezte el a Law és Watts által kifejlesztett DOTS modell (1977) kapcsán.

Offer, M., 1997, Áttekintés a számítógépes tanácsadás és internet használatáról Európában (A Review of the Use of Computer-Assisted Guidance and the Internet in Europe), National Centre for Guidance in Education, Dublin.

OECD, Watts, A.G, 2001. Az információs és kommunikációs technológiák szerepe az integrált karrierinformációs és -tanácsadási rendszerben (The Role Of Information And Communication Technologies In An Integrated Career Information And Guidance System)

 
ICT-ALAPÚ FORRÁSOK TIPOLÓGIÁJA AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ PÁLYAORIENTÁCIÓBAN

Döntéstanulás

A döntéstanulási erőforrások többek között olyan megfeleltetési rendszereket is tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy személyes adataikat összekapcsolják a megfelelő tanulási és munkalehetőségekkel. Ennek eredménye egy, a személyes profilhoz legjobban illő lehetőségek listája. Ebben szintén megtalálhatók a tartalom nélküli döntéshozatali erőforrások, amelyek célja támogatni a felhasználókat a lehetőségek módszeres feltérképezésében, illetve egyensúlyba állítani az egyes lehetőségek kívánatosságát, a másik oldalon pedig azok elérésének vélt valószínűségét.

Lehetőségek feltérképezése

A lehetőségek feltérképezésével foglalkozó erőforrásokban olyan tanulási és/vagy munkalehetőségek adatbázisai is szerepelnek, amelyek választható keresési kritériumok alapján teszik lehetővé a felhasználók számára a saját igényeknek megfelelő adatok kiszűrését. Az adatbázis tartalmazhat: oktatási/képzési intézményeket és tanfolyamokat; szakmákat, munkáltatókat, vagy álláshirdetéseket; önkéntesmunka-lehetőségeket; és az önálló vállalkozás indításához szükséges információkat. Ezek közül néhány a keresletre és kínálatra vonatkozó lényeges munkaerő-piaci információkat is tartalmaz. Ezenkívül elérhetők olyan munkaszimulációs példák, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára adott szakmai területek áttekintését kísérleti formában.

Öntudatosság

Az öntudatossággal foglalkozó erőforrások célja támogatni a felhasználókat az önértékelésben és olyan személyes profil felállításában, amely megfeleltethető a választható tanulási és munkalehetőségekkel. Ezek az erőforrások az egyszerű önértékelési kérdőívektől egészen a pszichometrikus tesztekig terjednek és nyíltabb „ötletbörze” (brainstorming) megközelítéseket is tartalmaznak.

Átmenetek tanulása

Végül az átmenetek tanulásával foglalkozó erőforrások segítik a felhasználókat meghozott döntéseik gyakorlatba történő átültetésében. Ennek része lehet akciótervek kidolgozásának, önéletrajzok készítésének, jelentkezési lapok kitöltésének és kiválasztási interjúkra való felkészüléseknek a támogatása, továbbá segítségnyújtás a tanulási lehetőségek vagy önálló vállalkozás anyagi hátterének megteremtésében.

Egyablakos hozzáférés

A Manipal City & Guilds által nemrég készített tanulmány szerint, amely egy hatékonyabb és használhatóbb LMI-rendszer Indiában történő felállításának folyamatát vizsgálta, minden, több forrásból érkező információ- és adatáramlást egy egységes információs rendszerbe kellene integrálni. Ennek az egységes információs rendszernek egyetlen felületen kellene elérhetőnek lenni, amely könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát (pl. weboldal).

 
Példa adatforrások széles körének gyűjtésére egy egységes információs rendszerben.

http://www.lmiforall.org.uk/

Manipal City & Guilds (2013). Lépések egy hatékonyabb munkaerő-piaci információs rendszer felé Indiában. (Towards a More Effective Labour Market Information System in India.)ILO DWT for South Asia & Country Office for India.

Úton a közös fejlődés (közös karrierépítés) felé

A közösségi média többféle céllal hasznosítható az egész életen át tartó pályaorientációban, és számos olyan funkcióval bír, amely hatással van a nyújtott szolgáltatásra, mint arra Kettunen et al. (2015) rámutatott. Ez a tanulmány a közösségi média négy funkcióját különbözteti meg a karrier-tanácsadásban. Elsőként a közösségi média a karrier-tanácsadásban használható egyszerűen információk átadására. Másodsorban, egy lépéssel tovább lépve, a közösségi média egy személyes kommunikációs közegnek is tekinthető. Harmadsorban, a közösségi média egy interaktív munkafelületként is felfogható. Végül a közösségi média a közös karrierépítés eszköze is lehet, ahol a karrierrel kapcsolatos témákban megosztott szaktudás és érdemi közös felépítmények átadása történik az egyes közösségi tagok között.

Kettunen, J. Sampson, J., Vuorinen, R. (2015). Karrier-tanácsadók közösségi média kompetenciaszemlélete a karrierszolgáltatásokban. (Career practitioners’ conceptions of competency for social media in career services.)Jyväskylä Egyetem

Digitális megosztottság

Az egész életen át tartó pályaorientáció terén az ICT-irodalomban gyakran felmerülő további fontos, általános, illetve kifejezetten a közösségi médiához és tanácsadáshoz kapcsolódó szempont a digitális megosztottság (lásd: Bimrose et. al (2010), Sampson et. al. (2015)). Az elsődleges digitális megosztottság arra a tényre utal, hogy létezik egy szakadék a különböző népességi csoportok között a számítógépekhez és az internethez való hozzáférési lehetőségek tekintetében. Az információs és kommunikációs technológiák folyamatos terjedése új egyenlőtlenségekre világított rá, jelen esetben az ICT használatának módszereiben. Számos szerző a „másodlagos digitális megosztottság” kifejezéssel utal erre a jelenségre. Ez a koncepció egy fokozatos eltolódást feltételez az egyenlőtlenségben az ICT-hozzáféréstől az ICT-használat irányába.

Bimrose, J., Barnes, S. (2010). Munkaerő-piaci információk (LMI), Információs és kommunikációk technológiák (ICT) és tájékoztatás, tanácsadás és iránymutatás (IAG): A jövő útja? (Labour Market Information (LMI), Information Communications and Technologies (ICT) and Information, Advice and Guidance (IAG): The way forward? Wath-upon-Dearne: UK Commission for Employment and Skills.) Wath-upon-Dearne: Egyesült Királyság foglalkoztatással és készségekkel foglalkozó bizottsága.

Bimrose, J., Barnes, S.-A., & Atwell, G. (2010). Kutatás a Connexions személyes tanácsadói számára internetalapú iránymutatáshoz szükséges készségeiről. (An investigation into the skills needed by Connexions personal advisers to develop internet-based guidance) Reading: CfBT Education Trust.

Kettunen, J. Sampson, J., Vuorinen, R. (2015). Karrier-tanácsadók közösségi média kompetenciaszemlélete a karrierszolgáltatásokban. (Career practitioners’ conceptions of competency for social media in career services.) Jyväskylä Egyetem

Közösségi média a szélesebb elérési tevékenységekben

Munkaerő-piaci szélesebb elérési tevékenységnek tekinthető minden olyan tevékenység, amely azonosítja és támogatja a nem hagyományos ügyfeleket, mint pl. az inaktívakat, nem regisztrált fiatalokat, migránsokat, fogyatékossággal élőket stb. Számos elérési módszer létezik, amely használható. Hall, et.al. (2015) hét elérési módszert különböztet meg a beavatkozás mértékétől függően.

A közösségi hálózatok egy hozzáférhető és hatékony eszköztárat kínálnak egyes szolgáltatások, mint pl. a karrier-tanácsadás népszerűsítésére és kihangsúlyozására. Az elérésben részt vevő szociális munkások gyakran a közösségi médián keresztül adnak beszámolókat, amely az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a kapcsolattartásra a nem regisztrált fiatalokkal, akik életében ez a médium gyakran állandó pontként van jelen (Hall et. Al, 2015). Emellett a közösségi média események szervezésére is alkalmas és számos működési előnnyel is bír. A közösségi média gyorsan frissíthető és személyre szabható egy adott célcsoportra a tartalom és nyelv tekintetében. Ez a módszer költséghatékonyságának köszönhetően sok ember elérésére képes. Az ilyen előnyök ellenére a szakembereknek figyelembe kell venni, hogy nem minden egyén rendelkezik kellő számítástechnikai alaptudással ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat használni tudja.

Hall, AM., Metcalfe, H., Irving, P. (2015) PES-gyakorlatok a NEET-ek eléréséhez és aktiválásához. (PES practices for the outreach and activation of NEETs.) Európai Bizottság, Foglalkoztatási, Szociális Ügyi és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatóság.